KEREPES TÖRTÉNETEKerepes község Budapest és Gödöllő között, a Pesti síkság és a Gödöllői dombság határán terül el.
A legkorábbi régészeti leletek az újkőkorból származnak (i.e. 4000-2500) Kerepes-Szálaska, Kerepes-Szőlősor térségéből, de találtak leleteket későbbi korszakokból (rézkor, bronzkor, vaskor) is. Kerepesen a Madarász u. 19.sz. alatti telekről származó leletek alapján megállapítható, hogy a Szilas-patak mentén több római kori talapülés is létezett.
A Honfoglalás után 1148-tól már írásos formában is találkozhatunk a település nevével különböző oklevelekben.
Az 1514-es parasztháború, a török ellenes harcok, a Rákóczi szabadságharc, az 1848-as forradalom és szabadságharc egyes eseményei kapcsán is megemlítik a községet történelmi források.
A 18.század első felétől Kerepes községbe is megindultak a német és szlovák betelepítések.
A település nemzetiségi megoszlása a századok folyamán több változáson ment keresztül. Az első erre vonatkozó adatok 1920-ból származnak.
A nemzetiség megoszlására későbbi időből származó adataink nincsenek. A helyi szokások, néphagyományok alapján azt mondhatjuk, hogy csak szlovák hagyományokat őriznek a helybéliek.
Az I. és II. világháború sem hagyta érintetlenül a települést. Az I. világháborúba 365 férfi vonult be, és 52-n meghaltak közülük. A II. világháborúban -bár Kerepes nem került a harcok sűrűjébe- területét tüzérségi tűz érte, és jelentős károk keletkeztek az épületekben.
Kerepes életében a következő fordulópontot 1973. év jelentette, mikor Kistarcsa és Kerepes községek közös tanácsot hoztak létre, majd 1978. december 31-én közigazgatásilag is egyesültek Kerepestarcsa néven. Valójában hiába működött a község több mint két évtizeden keresztül ebben a formában, a településrészek mindvégig megőrizték különállásukat. Ez vezetett 1994-ben ahhoz a népszavazáshoz, melynek eredményeképp Kistarcsa község levált Kerepesről.
Így 1994. december 23-án Kerepes község új önkormányzati testülete megtartotta alakuló ülését.Településszerkezet
A "régi" Kerepes orsós szerkezetű település volt. A 30-as főút köré épült falu szerkezetét, és későbbi szerkezetét nagymértékben befolyásolta a Budapest-Cinkota gőzvasút, melyet 1900-ban meghosszabbítottak Kerepesig. A HÉV Kerepes-Gödöllő közötti pályaszakaszát 1911. november 25-én adták át a forgalomnak. Erre az időre elkészültek a teljes szakasz villamosításával is. A kerepesi HÉV megálló sajnálatos módon a falu Budapesthez közelebbi végére került, s a pálya nem követte az autóút útvonalát, hanem Mogyoród község érintésével haladt Gödöllő irányába. Ennek következtében született meg a szilasligeti községrész, saját megállóval. Szilasliget sohasem volt önálló település, emiatt az infrastruktúrája is jóval elmaradt a kerepesi résztől. Ez a nagymértékű lemaradás a mai napig érezteti hatását. A lakosság megoszlását tekintve lassan Szilasligetnek is ugyanakkora lesz a lakossága, mint Kerepesnek.
Kerepes lakossága - Szilasligettel együtt- 2002. február hónapban összesen: 8042 fő, melyből 4057 a nő és 3985 a férfi.Fontosabb intézmények, címek telefonszámok:
Polgármesteri Hivatal
2144 Kerepes, Vasút u. 42. 28/ 482-555Családsegítő Szolgálat
2144 Kerepes, Vasút u. 42. 28/482-555Gyermekjóléti Szolgálat
2144 Kerepes, Vasút u. 42. 28/482-555Házi Segítségnyújtó Szolgálat
2144 Kerepes, Vasút u. 42. 28/482-555Széchenyi István Általános Iskola
2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2. 28/492-410
2145 Kerepes, Mártírok u. 62. 28/508-295
2144 Kerepes, Szabadság út 246. 28/560-395Községi Könyvtár
2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2. 28/560-340Napköziotthonos Óvoda
2144 Kerepes, Szabadság út 260. 28/560-320
2144 Kerepes, Szabadság út 165. 28/560-390
2145 Kerepes, Wéber E. u. 4. 28/508-290Háziorvosok
2144 Kerepes, Tölgyfa u. 3. 28/560-330
2145 Kerepes, Wéber E. u.1. 28/482-640Házi gyermekorvosok
2144 Kerepes, Tölgyfa u. 3. 28/560-410
2145 Kerepes, Wéber E. 1. 28/481-419Faluház
2144 Kerepes, Templom 3. 28/560-360